A SARS-CoV-2 vírust különböző súlyosságú légzőszervi betegségek kórokozójaként azonosították. A különböző lefolyású betegségek összes változatának lefedése érdekében alkották meg a COVID-19 (koronavírus-betegség 2019) nevet. A súlyosabb tüdőfertőzéseket súlyos specifikus fertőző tüdőgyulladásnak (SSCP) is nevezik [1].

A COVID-19-betegek körében a leggyakoribb tünetek a 39 °C feletti láz, a fáradtság és a száraz köhögés, amelyek az érintett személyek 60–100%-ánál jelentkeztek [2] [3] [4]. A betegek kisebb részénél alakul ki légszomj, produktív köhögés, vérköpés, izomfájdalom, fejfájás, torokfájás és orrfolyás. Alkalmanként mellkasi és hasi fájdalmat, émelygést, hányást és hasmenést is észleltek. Érdekes módon körülbelül 10 betegből 1-nél zavartság is jelentkezik [2]. A közelmúltban a szag és az íz elvesztését szintén tünetekként írták le. Az enyhe fertőzések néhány nap alatt önállóan is elmúlhatnak [5], azonban a betegség egy hétig vagy hosszabb ideig is fennállhat, és heveny légzési elégtelenséggel és szeptikus sokkal járó betegséghez vezethet. Az ilyen betegek állapota gyorsan romlik, és magas a többszervi elégtelenség miatti halál kockázata.

A diagnosztikai képalkotó vizsgálat általában gyulladásos elváltozásokat mutat az alsó légutakban, amelyek alapján tüdőgyulladás diagnosztizálható – gyakran kétoldali [3] [4]. Gyakran megfigyelhető tejüvegszerű és konszolidációs homályosság, azonban a tüdői üregképződés, az elkülönült tüdőcsomók, a pleurális folyadékgyülem és limfadenopátia nem jellemző a COVID-19-re [6]. Érdemes megjegyezni, hogy a mellkasi felvételeken látható patológiás tünetek hiánya nem zárja ki a SARS-CoV-2-fertőzést. A COVID-19-betegek körülbelül egyharmadánál észleltek neutrofíliát és limfopéniát [2] [4].

A WHO és az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC) is közzétette annak feltételeit, hogy pontosan kin kell COVID-19-tesztet végezni. Ezek a feltételek kismértékben különböznek, és változhatnak, ahogy új adatok válnak elérhetővé a SARS-CoV-2 vírusnak a kínai Hupej tartományon kívüli terjedéséről, valamint a lehetséges terjesztési útvonalakról [7] [8]. Ezen túlmenően a WHO ideiglenes útmutatást készített a 2019-nCoV-fertőzések laboratóriumi diagnosztizálásához, és felsorolja azokat az intézményeket, amelyekkel kapcsolatba lehet lépni e célból [9]. Egy sor genetikai amplifikációs vizsgálatot, különösképpen valós idejű RT-PCR protokollokat fejlesztettek ki, amelyekkel megállapítható a 2019-nCoV jelenléte a légúti mintákban [10] [11]. A tesztekhez orr- és szájgarati minta, köpet, endotracheális aspirátum vagy bronchoalveoláris lavázs is felhasználható. Még nem született javaslat arra, hogy enyhe esetekben a felső vagy az alsó légúti minták alkalmasabbak a vírus észlelésére, de a súlyos és a progresszív eseteknél határozottan az alsó légúti minták használata ajánlott.

Ezenfelül a gyaníthatóan SARS-CoV-2-fertőzött betegektől párosított szérummintákat is le lehet venni [9]. Ezeket a betegség első hetében és 2–3 héttel később kell begyűjteni, így az enyhe fertőzések diagnosztizálása megbízhatóbb lehet, amint a szerológiai vizsgálatok elérhetővé válnak.

Érdemes megjegyezni, hogy a SARS-CoV-2 vizsgálatát attól függetlenül el kell végezni, hogy megtalálható-e valamilyen hagyományos légúti kórokozó. Kevés információ áll rendelkezésre a társfertőzések gyakoriságáról a COVID-19-betegek körében, és más kórokozók jelenléte nem zárja ki a SARS-CoV-2-fertőzést [9].

Minden gyanús vagy megerősített eseteket haladéktalanul be kell jelenteni az illetékes közegészségügyi hatóságoknak. Ugyanez vonatkozik a váratlan eredményekre. Ebben az összefüggésben érdemes hangsúlyozni, hogy az eddig közzétett valamennyi vizsgálati protokoll validálása még folyamatban van.

A kórokozóval szemben jelenleg nem áll rendelkezésre specifikus kezelés. A COVID-19-betegeknek antivirális szereket, például oseltamivirt, ganciklovirt, lopinavirt és ritonavirt adtak intravénásan és orálisan [2], de ezek hatásosságáról még nem állnak rendelkezésre adatok. A koronavírus által kiváltott légzőszervi betegségek korábbi kitöréseivel kapcsolatos tapasztalatok nem biztatóak: a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS) és a közel-keleti légzőszervi szindróma (MERS) esetében nem találtak olyan vírusellenes szert, amely hatékonyan elősegítette a kezelést [4].

Ennek ellenére a gondos ápolás és az egyidejűleg fennálló betegségek kezelése segít a betegeken [2] [4]:

• Leggyakrabban oxigénterápiát használnak a tüdő működésének javítására, de mechanikus lélegeztetés és az extrakorporális membránoxigenizáció is szükséges lehet.
• Széles spektrumú antibiotikumokat és esetleg antimikotikumokat adnak be az egyidejű fertőzések megelőzése és kezelése érdekében.
• Kortikoszteroidokat is alkalmaztak. Ezek csökkenthetik a tüdőgyulladás súlyosságát és megakadályozhatják a légzési elégtelenséget, de számos egyéb élettani és kóros folyamatot is befolyásolhatnak.
• Ezenkívül a szervek működésének bármilyen romlása, például az akut vesekárosodás, sürgős figyelmet és célzott intézkedéseket igényel.

Az eddig összegyűjtött klinikai és járványtani adatok arra utalnak, hogy az idős embereknél nagyobb a súlyos betegség kockázata, különösen az egyidejűleg több betegségben szenvedők körében [4]. Az SSCP halálozási aránya jelenleg 2–5%-ra becsülhető [1], ám az SSCP teljes részaránya a COVID-19-en belül még nem ismert.

A betegek egyedi prognózisát illetően Chen és munkatársai szerint a rossz eredményt mutató betegek jellemzői összhangban voltak a MuLBSTA-pontszámmal, a vírusos tüdőgyulladás mortalitásának előrejelzésére szolgáló korai figyelmeztetési modellel [2]. Ez a modell kedvezőtlen prognosztikai tényezőnek tekinti a multilobuláris beszűrődések jelenlétét, az alacsony limfocitaszámot, az egyidejűleg fennálló bakteriális fertőzéseket, a dohányzást, a magas vérnyomást és az előrehaladott életkort [12].

Lu és munkatársai elkészítették a SARS-CoV-2 részletes jellemzését, és a kórokozó teljes hosszúságú genomszekvenciáját feltérképezték [13]. Filogenetikai elemzéseik szerint a SARS-CoV-2 a béta-koronavírusok nemzetségéhez és a sarbecovírusok alnemzetségéhez tartozik. Egy másik jól ismert sarbecovírus a SARS-CoV, amely a 2002 és 2004 közötti SARS-világjárványt okozta. Viszonylag szoros kapcsolatuk miatt a Nemzetközi Vírustaxonómiai Bizottság koronavírus-vizsgálati csoportja a SARS-CoV-2 elnevezést javasolta a COVID-19 kórokozója számára [14].

Érdekes módon azonban a SARS-CoV-2 a SARS kórokozójánál még szorosabban kapcsolódik két olyan SARS-szerű koronavírushoz, amelyek denevérektől származnak [13]. Tehát zoonózisos betegségről beszélhetünk? A COVID-19-et valójában potenciális zoonózisnak nevezik [1], ám a vírus evolúciójáról készült olasz-brazil tanulmány köztes vírushordozó létezését sugallja. Benvenuto és munkatársai szerint a vírust eredetileg a denevérek hordozták, de az ember megfertőzése előtt a vírus átkerült egy másik, még ismeretlen állatfajra [15]. A feltételezés szerint a kínai Vuhan tengeri állatokat kínáló piacán értékesített valamelyik állat köztes gazdaszervezetként szolgált, amely megkönnyítette a vírus megjelenését az emberben [13]. Párhuzamot lehet vonni a koronavírus korábbi kitöréseivel, pontosabban a korábbiakban már említett SARS-világjárvánnyal és a MERS kitörésével, amely 2012-ben kezdődött. A denevéreket mind a SARS-CoV, mind a MERS-CoV természetes gazdaszervezeteként azonosították, míg más állatok, nevezetesen az álcás pálmasodró és a dromedár szolgáltak köztes gazdaként [16] [17].

Miután a SARS-CoV-2 megjelent a kínai Vuhan metropoliszában, a vírus az utazók révén gyorsan elterjedt az egész országban és annak határain túl is, és másodlagos terjesztési láncok indultak el egy szélesebb földrajzi területen. 2020. január 13-án a thaiföldi hatóságok megerősítették az első Kínán kívüli esetet.

A WHO által 2022. március 17-én közzétett helyzetjelentés szerint a fertőzések száma jelenleg világszerte 460 280 168 [18].

Az érintett betegeket haladéktalanul azonosítani kell a betegség további terjedésének megakadályozása érdekében. Összehangolt nemzetközi válaszlépésekre van szükség a helyzet kezelése és a SARS-CoV-2 jelentette közegészségügyi kockázat csökkentése érdekében, ezért a WHO 2020. március 11-én világjárvány kitörését jelentette be.

A vírus emberről emberre cseppfertőzéssel vagy két személy közötti fizikai érintkezés útján terjed [1]. A fertőzéshordozók is szerepet játszhatnak a COVID-19 terjedésében [18]. A lappangási időszak két naptól akár két hétig is terjedhet, és komolyan fontolóra kell venni annak a lehetőségét, hogy a vírus már a tünetmentes időszakban is átterjedhet másokra. Németországban beszámoltak egy tünetmentes személlyel való érintkezés általi fertőzésről, azonban az erről készült esettanulmányt frissítették, amikor új információk láttak napvilágot, amelyek fényében az eredeti következtetések megalapozatlannak bizonyultak [5]. Tehát a mai napig nincs bizonyíték rá, hogy a tünetmentes betegek fertőzőképesek-e. Az sem ismert, hogy mennyi ideig terjesztik a vírust a fertőzésből felgyógyult személyek.

A COVID-19 megelőzése érdekében az akut légzőszervi fertőzések kockázatát csökkentő alapelvek követendőek. Ezen alapelvek közé tartozik a rendszeres szappanos kézmosás, különösen a betegekkel vagy környezetükkel való közvetlen érintkezés után, valamint a légzőszervi betegség tüneteit mutató személyekkel való szoros érintkezés kerülése. Másrészt fontos, hogy a légzőszervi megbetegedésben szenvedő személyek megfelelő távolságot tartsanak másoktól, takarják el az arcukat köhögéskor és tüsszentéskor, és figyeljenek oda a személyi higiéniájukra. Láz, köhögés és potenciális SARS-CoV-2-expozíció esetén minél korábban orvoshoz kell fordulni. Általánosságban minimálisra kell csökkenteni a haszonállatokkal és vadon élő állatokkal való védelem nélküli érintkezést. Egészségügyi környezetekben szigorúan alkalmazni kell a fertőzések megelőzésére és ellenőrzésére irányuló gyakorlatokat, és szükség esetén tovább kell fejleszteni őket.

Átfogó megoldásként külön intézkedéseket lehet hozni annak érdekében, hogy csökkenjen a kórokozók kialakulásának valószínűsége. Azok a piacok, ahol élő állatokat értékesítenek, mint a tengeri állatok piaca Vuhanban, tökéletes terepet biztosítanak az új fertőző betegségek számára: az állatok és az emberek között szoros az interakció, és a fajok által hordozott vírusok között a genetikai anyag kiterjedt cseréje zajlik. Ezek a feltételek jelentős mértékben növelik az emberi megfertőződés valószínűségét, majd a vírus emberről emberre történő átterjedését, ami a világjárványok két előfeltétele. Ez az oka annak, hogy az elmúlt években szigorú, de megalapozott kritika érte az ilyen állatpiacokat. Az sem segít a helyzeten, hogy az ilyen piacokon virágzik a vadon élő, potenciálisan veszélyeztetett állatfajokkal való tiltott kereskedelem.

A COVID-19 egy terjedő fertőző betegség, amelyet a SARS-CoV-2 okoz. A kórokozót először a kínai Hupej tartományban azonosították, és később kiderült, hogy Vuhan városának piacáról származik, ahol élő állatokat értékesítenek. A WHO az aktuális kitörést világjárvánnyá minősítette.

Jelenleg nincs védőoltás a COVID-19 ellen. Több ország tudósai is megfeszítetten dolgoznak rajta, ám a védőoltás várhatóan legkorábban egy év múlva lesz elérhető. Emiatt még fontosabb szigorú intézkedéseket bevezetni a COVID-19 korai felismerése, a betegek elkülönítése és kezelése, a kontaktszemélyek megkeresése és a kockázattal arányos közösségi korlátozási intézkedések elősegítése érdekében.

Jelentős zavart okozott a 2019-nCoV, egy új típusú koronavírus megjelenése, amely enyhe vagy súlyos légúti fertőzéseket okoz Kínában és a világ számos más országában. Ajánlott betartani néhány megelőző intézkedést, például kerülni az érintkezést a légzőszervi megbetegedés tüneteit mutató személyekkel, orvoshoz fordulni influenzaszerű tünetek esetén és megfelelően tájékoztatni az egészségügyi szakembereket.

A SARS-CoV-2 által okozott betegség közismertebb neve COVID-19, azaz „koronavírus-betegség 2019”. A tünetek – láz, fáradtság és köhögés – általában a megfertőződést követő 2–14 napon belül jelentkeznek. Egyes betegek izomfájdalmat, fejfájást, torokfájást vagy orrfolyást is tapasztalhatnak. Az enyhe fertőzések általában néhány napon belül javulnak, azonban a COVID-19 súlyos lefolyású is lehet, és tüdőgyulladást, sokkot és végül halált okozhat.

Mivel a COVID-19 klinikailag nem különböztethető meg a tüdőgyulladás más kiváltó okaitól, rendkívül fontos, hogy a betegek pontos információkat biztosítsanak a közelmúltbeli utazásaikról, a kórházi tartózkodásaikról és a közeli érintkezésről bárkivel, aki esetleg fertőzött lehet. A betegek együttműködése kulcsfontosságú a COVID-19-kitörés leküzdéséhez, a betegek gyorsabb diagnosztizálásához és a mások megfertőződését megakadályozó intézkedések megvalósításához. Ha egy adott személy esetében a COVID-19 gyanúja merül fel, akkor elkülöníthetik, tesztelhetik a vírusra, és szükség esetén támogató ellátást kaphat.

1. Wu YC, Chen CS, Chan YJ. Overview of The 2019 Novel Coronavirus (2019-nCoV): The Pathogen of Severe Specific Contagious Pneumonia (SSCP). J Chin Med Assoc. 2020.
2. Chen N, Zhou M, Dong X, et al. Epidemiological and clinical characteristics of 99 cases of 2019 novel coronavirus pneumonia in Wuhan, China: a descriptive study. Lancet. 2020.
3. Huang C, Wang Y, Li X, et al. Clinical features of patients infected with 2019 novel coronavirus in Wuhan, China. Lancet. 2020.
4. Wang D, Hu B, Hu C, et al. Clinical Characteristics of 138 Hospitalized Patients With 2019 Novel Coronavirus-Infected Pneumonia in Wuhan, China. Jama. 2020.
5. Rothe C, Schunk M, Sothmann P, et al. Transmission of 2019-nCoV Infection from an Asymptomatic Contact in Germany. N Engl J Med. 2020.
6. Chung M, Bernheim A, Mei X, et al. CT Imaging Features of 2019 Novel Coronavirus (2019-nCoV). Radiology. 2020:200230.
7. Centers for Disease Control and Prevention. Evaluating and Reporting Persons Under Investigation (PUI). https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/hcp/clinical-criteria.html. Accessed March 12, 2020.
8. World Health Organization. Clinical management of severe acute respiratory infection when novel coronavirus (nCoV) infection is suspected. https://www.who.int/publications-detail/clinical-management-of-severe-acute-respiratory-infection-when-novel-coronavirus-(ncov)-infection-is-suspected. Accessed March 12, 2020.
9. World Health Organization. Coronavirus disease (COVID-19) technical guidance: Laboratory testing for 2019-nCoV in humans. https://www.who.int/emergencies/diseases/novel-coronavirus-2019/technical-guidance/laboratory-guidance. Accessed March 12, 2020.
10. Corman VM, Landt O, Kaiser M, et al. Detection of 2019 novel coronavirus (2019-nCoV) by real-time RT-PCR. Euro Surveill. 2020; 25(3).
11. Centers for Disease Control and Prevention. CDC 2019-Novel Coronavirus (2019-nCoV) Real-Time RT-PCR Diagnostic Panel: Instructions for Use. 2020.
12. Guo L, Wei D, Zhang X, et al. Clinical Features Predicting Mortality Risk in Patients With Viral Pneumonia: The MuLBSTA Score. Front Microbiol. 2019; 10:2752.
13. Lu R, Zhao X, Li J, et al. Genomic characterisation and epidemiology of 2019 novel coronavirus: implications for virus origins and receptor binding. Lancet. 2020.
14. Gorbalenya AE, Baker SC, Baric RS, et al. Severe acute respiratory syndrome-related coronavirus: The species and its viruses – a statement of the Coronavirus Study Group. bioRxiv. 2020:2020.2002.2007.937862.
15. Benvenuto D, Giovannetti M, Ciccozzi A, Spoto S, Angeletti S, Ciccozzi M. The 2019-new coronavirus epidemic: evidence for virus evolution. bioRxiv. 2020:2020.2001.2024.915157.
16. Mohd HA, Al-Tawfiq JA, Memish ZA. Middle East Respiratory Syndrome Coronavirus (MERS-CoV) origin and animal reservoir. Virol J. 2016; 13:87.
17. Shi Z, Hu Z. A review of studies on animal reservoirs of the SARS coronavirus. Virus Res. 2008; 133(1):74-87.
18. World Health Organization. Coronavirus Disease (COVID-19) Dashboard. https://covid19.who.int/. Accessed March 17, 2022.